Festő Iskola

Első lépések az önmegvalósításhoz!

A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények azonban máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet és a giccs forrásává vált.

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Neves festők, grafikusok:

Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész

Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója

Jan Toorop, holland festő

katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell

Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere

Henri Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára

Francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozik) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton,Victor Prouvé

Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is!)

Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő

Lakatos Artúr:Plakát (1907)

Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak

Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak

Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik

Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) – a gödöllői iskola képviselője

Nagy Sándor (1869-1951) – a gödöllői iskola képviselője

Faragó Géza festő, plakáttervező

Róth Miksa üvegfestő

Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.

Horti Pál (1865 - 1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.